|
Keresés Utolsó kommentek - #207, Apa: És a legnagyobb rajongásnak örvend... :) » - #204, Elf: nem csodálom, hogy tetszettek neki a macik, még én is... » - #205, Apa: Aham, de jól áll neki! :) » - #205, Elf: nagyobb az a fülhallgató, mint te :) » - #207, Elf: ja és a piros pólós paripa nehéz - mint tudjuk... » Legtöbb komment - #7 (5) - #32 (5) - #59 (5) - #81 (5) - #195 (5) Archívum Jelen 2009. június 2009. május 2009. április 2009. március 2009. február 2009. január 2008. december 2008. november 2008. október 2008. szeptember Az összes Linkek freeblog főoldal freeblog admin Egyéb 
|
Oroszlánkölyök
A keresett kifejezés:
2009. jún. 16.
2008. december 26 - Kis karácsony, nagy karácsonyMiután megtettem a szükséges előkészületeket, nem volt más hátra, mint hátra dőlni, és élvezni a meglepetések hatását, és persze jómagamnak is meglepődnöm az ajándékaimon. Az Oroszlánkölyökkel 24.-én átmentem anyuékhoz. Ott volt idő egy finom vacsira, megfürdettem Manót, aztán jött az ajándékbontás. Anyu és apu ágya lábbal van egymáshoz illesztve, és a két ágy végig volt rakva ajándékokkal. A csomag halomból természetesen Manóé emelkedett ki igazán, aminek már a látványától is ledöbbentettem. Mellette volt az én „ajándék sávom”, és persze sorban mindenkié. Nem is tudom, mikor volt ilyen gazdag karácsonyunk. Még jó, hogy a cégtől kaptam év végéig jó, maradék taxi csekket, így azzal mentünk este haza, de még így is alig bírtam felvinni a lakásba a nagy szatyrokat. Vikesz nagyon jól érezte magát, aminek örültem, este pedig ismét nálam aludt (23-án is, meló után áthoztam). Másnap délelőtt főzőcskéztünk, és a darus készlettel játszottunk, aztán buszra szálltunk, hogy levigyem anyához. Onnan nem is jön már fel, csak jövőre.
Nos, lássuk, mit kapott az Oroszlánkölyök!
Tőlem egy macis hátizsákot (Elffel találtuk egy turiban), egy kis, farm mintás szőnyeget (hogy ne a parkettára hasaljon nálam) és egy kétsütőlapos sütőt kapott. Ennek egyik fele sistereg, másik bugyog, és a sütővel együtt pirosan világítanak. Volt hozzá két edény is evőeszközzel, így már kedden ment a főzőcske.
Anyától egy egyszarvú pónit kapott előre, a többiről most még nem tudok, de említett kis állatokat és mágneses rajzoló táblát is.
Anyuéknál a legnagyobb ajándéka egy hatalmas doboz darus építőkészlet volt (ami másnap bő fél óra alatt érte el a dobozon látható formáját, és a daru mellett targoncát, dömpert, épülő házat, emelőt, korlátokat, táblákat is tartalmazott).
A főzőcskén kívül a daruzás volt a legmenőbb. Amikor megmutattam neki, hogy a ládában
(a teteje nélkül) felemelhet a magasba nézelődni kisállatokat, még a lovak is bátran a magasba vágytak...
(a teteje nélkül) felemelhet a magasba nézelődni kisállatokat, még a lovak is bátran a magasba vágytak...
A plüssök továbbra is nyerők, így a rózsaszín, szivecskés farkú boci és a Piros Pólós Paripa velünk aludt a macis hátival és egy babával. Egy szett házi- és egy szett vadállat következett, majd mesekönyv, sötétben fluoreszkáló csillagok, egy lendkerekes (Shimoda féle :) ) propelleres repülő, kettő macis és egy kutyusos törölköző, egy lila, állatmintás, kötött, kapucnis pulcsi, pónis rózsaszín póló és két szett edénykészlet hozzávalókkal, úgyhogy mindig lesz sütnivalója a kiscsajnak! :)
A Piros Pólós Paripa még nekem is bejön. Nagy arc!
Anyához lefelé menet vele és a bocival játszottuk végig az utat.
A hosszú, fürtös hajú, porcelánfejű baba is nagyon tetszett neki, ő is jött este az ágyba...
Elégedett vigyorgás az ajándékok között...
Anyához lefelé menet vele és a bocival játszottuk végig az utat.
A hosszú, fürtös hajú, porcelánfejű baba is nagyon tetszett neki, ő is jött este az ágyba...
Elégedett vigyorgás az ajándékok között...
2008. december 18 - Az Oroszlánkölyök karácsonya
Első karácsony az oviban. Szép terítéssel és szép ruhában a csemeték kis csengőket rázva elénekelték a kiskarácsonyt vagy háromszor, és sokat mosolyogtak. Mindenki megkapta a kis csengőjét, az óvónéniket meglepték egy csomaggal, aztán mindenki fogyaszthatott a kis asztalokra kitett édes és sós süteményekből, narancslével. A kókuszgolyót a csemetéink gyúrták. :)
Vikesz és a kiscsengő. Pillangós hajcsatok voltak a hajában...
Manó örült, hogy minkét szülő megjelent, és este, amikor nálam aludt, el is pityeredett, hogy anyának el kellett mennie, mert ment vissza a dolgozóba. Apánál még jókat játszott, leginkább a színes üvegkavicsaimmal, amiket lelkesen pakolgatott mézes mackós kis palackokba, aztán este a "Malacka a hős" mese után dőltünk le. Vikesz nem volt túl álmos este tízkor sem, és még játszott a sötétben a kutyusaival. Nem tudtam lelőni, végül nem is tudom, ki aludt el hamarabb. Szerintem én...
Pénteken is én mentem érte, és (miután megvettem neki a sütős, 2 lapos, világítós kis gáztűzhelyet, azt titokban cipelve) ismét elmentünk a Sugárba, hogy a zenélő jegesmacikat megnézzük. Annyira tetszett neki, hogy már ne is mentünk át az Árkádba a lovacskás mesejelenetekhez. Otthon teljes generál volt (hajmosás, fülpucolás, testápolós lekenés és körömvágás), és természetesen finom vacsi, no meg buborékfújás közben mandarin nyammogás.
Tudom, hogy már blogoltam buborékos képet, de...
Egyszer csak összeugrott két buborék egy ilyen hatalmassá. No és az a vigyor...
Nos, ami a további karácsonyt illeti, a csemetém lekerült anya szüleihez. Terv szerint 23-án, meló után felhozzák, karácsony napján elugrom vele anyuékhoz, aztán 25-én visszamegy Pszabolcsra.
2008. december 14 - Tropicarium
Az Oroszlánkölyökkel elmentem a Tropicariumba cápázni, meg ráját simogatni. Egyik sikerélményem az volt aznap, hogy azt a sapit, ami a legtutibb macifüles sapija után következhet csak, simán rádumáltam a bucijára. Amikor először említettem neki, még el is pityeredett, hogy az nem tetszik neki. Itt adta fel eddig mindenki, és sem exnek, sem az anyukájának nem sikerült ráadnia. A macifüles zabálnivaló, csak épp sok számmal nagyobb, és emiatt nem védi a homlokát rendesen. Levettem róla a buszon, majd megígértem neki, hogy a macisat vesszük fel, amíg hozzánk megyünk, amikor cápázni megyünk, akkor pedig a másikat, a kötött, bélelt, fehér pompomos kötőset. Gond nélkül felvettük induláskor és mindenkinek teljesült a kívánsága.
(amikor nap végén visszavittem, ex meg is lepődött. no ez külön jól esett)
Egyébként bedobtunk egy kis ebédet is, és előkerült a csajszim kreálmányozta mézes-citromos szottyban ázott gyümisalija is, ami egészen addig nem érdekelte a kiscsajt, amíg nem akartam valami kifejezetten finomat enni belőle, amihez közöltem vele, hogy ezt én fogom bekapni, csak előbb... kifújom az orrom, iszom egy teát, vagy akármi, és mire odanéztem, már bucira tömte vele a fejét! Aztán a végén már igazi villapárbaj folyt a legtutibb gyümölcsdarabokért, így belaktunk almából, körtéből, ananászból és mandarinból. (bizony ez is jól esett)
Mire kizötyögtünk a Camponához, elájult a szentem a vállamon, és már apa is elég laposokat pislogott. Milyen jó is, ha van kéznél egy kis Pocket Coffee. Gondoltam, leülök vele egy kicsit, hadd szunyókáljon egy kicsit, jó hallgatni, ahogy elszuszog rajtam, de amikor leültem vele és levettem a sapiját felébredt, így mehettünk befelé. Az egyszerűbb halak természetesen nem nagyon kötötték le, de ami elérte az ő méretét, az már jó kiindulási alap volt! Bátran megnézte a kígyókat is, és a krokodilt (hiszen otthon is van krokodilja), a terráriumoknál pedig megnéztük mit kell keresni, és jóóól meg is találtuk őket. Ahol leakasztható füles volt, szinte mindenhol a fülére tette, de nem sokban ment az ismeretterjesztés, és elég sok el volt törve (de mitől?). Sokszor mondogatta, amit hallott, majd rám tette, hogy én is halljam.
Meglehet, évek múlva pont így fog kinézni, amikor az első stúdióalbumát készíti...
A cápákon sokat ámultunk, még meg is dumált egy kis kölyköt, hogy a rája az rája, a cápa meg cápa. A ráják után visszamentünk a padokhoz szendvicsezni egyet, aztán még egy kis rájázás, majd irány a shopon keresztül a kijárat. Vetem neki egy lila achátot, de végül nem kellett neki, így most itt figyel a klavimon, a dreamertől kapott medál mellett...
Természetesen játékkal zártuk a napot, mielőtt visszazötyögtünk volna anyához...
2008. december 11 - Manó és a lovak
Az Oroszlánkölyökkel meglátogattuk a csontvázat a Martens boltban, aztán kivittem a Sugárba, mert a csajszimtól kaptam egy fülest, hogy ott nagy, zabálnivaló jegesmacik zenélnek. És úgy vala. Vikeszt egészen lenyűgözte a maci banda. Még hazafelé is azt emlegette, és anyának is mutatta kitolt pocakkal, amikor átvette tőlem, hogy milyen nagy hasijuk volt.
Aztán átmentünk az Árkádba, ahol négy helyen különböző mesejelenet van. Természetesen amiben ló volt, mint a Hófehérke királyfijának a lova, és a Csizmás kandúr elé guruló király kétlovas hintója, az tuti befutó volt. Meg is simogatta a lovacskákat.
A Szürke volt az anyalovacska, a barna meg az apalovacska. Annak voltak a "szülei", amit Manó Mikulásra kapott az anyjától, ugyanis azt a fehér lovacskát végig fogta, és büszkén mutatta mindenkinek, hogy milyen lila a patája. Egy direkt csemetéknek elkerített részen le is csücsültünk kicsit "rajzolgatni", ami annyit jelentett, hogy Vikesz mindent átfirkálmányozott lilával vagy rózsaszínnel (ritkán használ egyebet). :)
Néhány puszi erejére csatlakozott hozzánk a csajszim is, épp ott volt dolga. Manó legalább szokja, bár már többször találkoztak. Nemrég megkérdezte tőlem (és tegnap megint), hogy "Miért nem itt laksz? Miért szeretsz egyedül?" mire azt mondtam neki: "Kincsem, apa nincs egyedül, csak nem anyával alszik." Azt hiszem, ennyi most elég...
Jártunk még a kisállatkereskedésben is, ahol mindent megnéztünk, és a tengerimalacoknál, egy nagy halakkal teli akváriumnál és a papagájoknál időzve többet. Nekik is megmutatta, milyen szép lila a lovacskája patája, akinek egyébként Fejebúbja a neve. :)
Hazafelé a metrón is a macikat emlegette, és közben énekeltük a kedvencét:
"Gyí paci, paripa
Nem messze van Kanizsa
Odaérünk délre
Libapecsenyére!"
Nem messze van Kanizsa
Odaérünk délre
Libapecsenyére!"
« 2009. május